My Frame of Mind
You can read in this section some ideas of mine about the human who is living in the Nature...this is my frame of mind. I`ll translate the lines to English very soon.
...as the silence begins to speak to me, the insane rush of the world begins to slow.
I push the release button on my camera and for a split second - I stop the world from turning.
If we do not take time to see, we can miss the most important moments of life, and if we can
create calm in the depth of our souls, Nature will show us her true self...
...mikor a csend beszélni kezd hozzám, csak lenyomom az exponáló gombot...megállítom a Világot...az állandó mozgásban elménk sokszor elfelejti, valós, éber állapotát...a nekünk szánt jelentos pillanatok csak úgy észrevétlenül suhannak el szemünk elott...ha lelked mélyén rendíthetetlen maradsz, a Természet Rád veti oszinte pillantását...
-----------------------------
(...in hungarian)
...a csendbe burkolózó nagy hegyek árnyékában, a keskeny ösvényen kapaszkodva vándortársam egyszer így szólt hozzám: „egy út van elottem, melyiket válasszam?”...
------
...kedvenc könyvedet többször olvasva rádöbbensz majd, hogy korábban nem is értetted a lényegét...a tartalom igazi jelentéssel bír majd...bármirol is szóljon a könyv, mindig jelenlegi életedrol fogsz olvasni...
------
...nem az Élet rövid, hanem az álmodozásban eltöltött tétlenség a hosszú...
------
...you only need a few things to make your dreams come true... let your things sort out themselves without your plan... allow yourself to achieve what you have planned...
...csak pár dolog kell, hogy álmaid megvalósuljanak...engedd meg magadnak, hogy eltervezett dolgaid terven kívül is alakulhatnak...engedd meg magadnak, hogy megkaphasd, amit elterveztél...
------
...memories...present in the past, rest for now, connection in the storm... the unbreakable chain of your anchor set free in the deep ocean and your boat seeking the sun...
...emlékek...jelen a múltban, megnyugvás a mostban, kötelék a viharban...örök láncszemeid tengered mélyén elszabadult horgonyod és a napfényt kutató hajód között...
------
...hajnalban legszebbek a fények...emlékszel?...gyermekkorodban már határoztál...árnyékod mégis körbetáncol felhalmozott dolgaidon...
------
...nem véletlenül vagy ott, ahol éppen vagy... kérdésedre a válasz ott helyben vár rád...de az sem baj, ha egy kicsit körbe is nézel magad körül...fordulj meg egy kicsit...látod?...az imént még a naplementében gyönyörködtél és nem vetted észre, hogy a fények mit varázsoltak a hátad mögé...
------
...hiábavalóság és örökkévalóság tördeli szét napjaidat...azt mondod: „hiába minden”...azt mondod „hiába”...azt mondod „minden”...csak az egyik muködik...én azt mondom „minden”...
------
...tudásodat értékelik, vagy irigyelik...hálásak vagy leplezett gyulölettel kritizálnak...megtoldva egy kieroszakolt nevetéssel...ez utóbbiak éppen most tanulnak egy fontos Törvényt, hogy a tudás már a Tiéd...nem veheti el semmi és senki...
------
...a tenger sohasem adja fel...gondolatai felszínre törve fodrozódnak a part felé...kivétel nélkül egytol egyig célba érnek...
------
...a régi helyekre nem „vissza”, hanem „újra” el kell menni...
------
...megfakulnak a színek, ahogy eltunik a horizonton az erejétol megfosztott Nap,...mint egy elhalványuló Élet,...már csak a csillagtenger forog titkos csendbirodalmával...csak arra vár, hogy a másnap sötétjében ismét felragyogjunk...nem változunk...”csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren”...
------
...állandóan kérdezed magadtól, hogy mi lehet a hegyeken túl...mikor felérsz az egyik csúcsára, láthatod, hogy ott emelkedik a következo...lépteidben hordozod utad igazságát...égig éro hegyeid titkát...
------
...átláthatatlan a Természet hatalma és titokzatossága...mégis értünk van és bennünket gyönyörködtet...
------
...hallgasd a Természet törvényeit...ne csak tanulj, mert akkor felejthetsz..., értsd is meg, így örökre a tiéd marad...
------
...mikor hegyi ösvényedet szürke köd borítja, ne állj meg, menj tovább...egyik lábat a másik után...lépteid elvisznek oda, ahonnan már messzebbre is ellátsz...
------
...tiszteld a hatalmasok birodalmát...ha alázatos vagy, hajlékra lelsz a legnagyobb vihar közepette is, de ha ellenszegülsz, saját szorításodból aligha menekülsz...
Németh Péter
I push the release button on my camera and for a split second - I stop the world from turning.
If we do not take time to see, we can miss the most important moments of life, and if we can
create calm in the depth of our souls, Nature will show us her true self...
...mikor a csend beszélni kezd hozzám, csak lenyomom az exponáló gombot...megállítom a Világot...az állandó mozgásban elménk sokszor elfelejti, valós, éber állapotát...a nekünk szánt jelentos pillanatok csak úgy észrevétlenül suhannak el szemünk elott...ha lelked mélyén rendíthetetlen maradsz, a Természet Rád veti oszinte pillantását...
-----------------------------
(...in hungarian)
...a csendbe burkolózó nagy hegyek árnyékában, a keskeny ösvényen kapaszkodva vándortársam egyszer így szólt hozzám: „egy út van elottem, melyiket válasszam?”...
------
...kedvenc könyvedet többször olvasva rádöbbensz majd, hogy korábban nem is értetted a lényegét...a tartalom igazi jelentéssel bír majd...bármirol is szóljon a könyv, mindig jelenlegi életedrol fogsz olvasni...
------
...nem az Élet rövid, hanem az álmodozásban eltöltött tétlenség a hosszú...
------
...you only need a few things to make your dreams come true... let your things sort out themselves without your plan... allow yourself to achieve what you have planned...
...csak pár dolog kell, hogy álmaid megvalósuljanak...engedd meg magadnak, hogy eltervezett dolgaid terven kívül is alakulhatnak...engedd meg magadnak, hogy megkaphasd, amit elterveztél...
------
...memories...present in the past, rest for now, connection in the storm... the unbreakable chain of your anchor set free in the deep ocean and your boat seeking the sun...
...emlékek...jelen a múltban, megnyugvás a mostban, kötelék a viharban...örök láncszemeid tengered mélyén elszabadult horgonyod és a napfényt kutató hajód között...
------
...hajnalban legszebbek a fények...emlékszel?...gyermekkorodban már határoztál...árnyékod mégis körbetáncol felhalmozott dolgaidon...
------
...nem véletlenül vagy ott, ahol éppen vagy... kérdésedre a válasz ott helyben vár rád...de az sem baj, ha egy kicsit körbe is nézel magad körül...fordulj meg egy kicsit...látod?...az imént még a naplementében gyönyörködtél és nem vetted észre, hogy a fények mit varázsoltak a hátad mögé...
------
...hiábavalóság és örökkévalóság tördeli szét napjaidat...azt mondod: „hiába minden”...azt mondod „hiába”...azt mondod „minden”...csak az egyik muködik...én azt mondom „minden”...
------
...tudásodat értékelik, vagy irigyelik...hálásak vagy leplezett gyulölettel kritizálnak...megtoldva egy kieroszakolt nevetéssel...ez utóbbiak éppen most tanulnak egy fontos Törvényt, hogy a tudás már a Tiéd...nem veheti el semmi és senki...
------
...a tenger sohasem adja fel...gondolatai felszínre törve fodrozódnak a part felé...kivétel nélkül egytol egyig célba érnek...
------
...a régi helyekre nem „vissza”, hanem „újra” el kell menni...
------
...megfakulnak a színek, ahogy eltunik a horizonton az erejétol megfosztott Nap,...mint egy elhalványuló Élet,...már csak a csillagtenger forog titkos csendbirodalmával...csak arra vár, hogy a másnap sötétjében ismét felragyogjunk...nem változunk...”csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren”...
------
...állandóan kérdezed magadtól, hogy mi lehet a hegyeken túl...mikor felérsz az egyik csúcsára, láthatod, hogy ott emelkedik a következo...lépteidben hordozod utad igazságát...égig éro hegyeid titkát...
------
...átláthatatlan a Természet hatalma és titokzatossága...mégis értünk van és bennünket gyönyörködtet...
------
...hallgasd a Természet törvényeit...ne csak tanulj, mert akkor felejthetsz..., értsd is meg, így örökre a tiéd marad...
------
...mikor hegyi ösvényedet szürke köd borítja, ne állj meg, menj tovább...egyik lábat a másik után...lépteid elvisznek oda, ahonnan már messzebbre is ellátsz...
------
...tiszteld a hatalmasok birodalmát...ha alázatos vagy, hajlékra lelsz a legnagyobb vihar közepette is, de ha ellenszegülsz, saját szorításodból aligha menekülsz...
Németh Péter